Дополнения от 28.05.2024 к практике в Комитетах ООН
Дело "Магдолена Рекаси против Венгрии". Соображения Комитета по правам инвалидов от 6 сентября 2021 года. Сообщение N 44/2017.
В 2017 году автору сообщения была оказана помощь в подготовке жалобы. Впоследствии жалоба была коммуницирована Венгрии.
Как усматривалось из текста Соображений, автор утверждала, что в нарушение ее прав, предусмотренных в статьях 3 и 12 (пункты 4 и 5) Конвенции, государство-участник не приняло меры, включающие надлежащие и эффективные гарантии реализации ею своей дееспособности в финансовых вопросах. На момент заключения договора страхования жизни автору было 42 года и она была здорова. Страхование жизни автора с целью покрытия расходов на похороны в случае ее кончины было неоправданным финансовым решением, принятым ее опекуном и органом опеки без консультации с автором. В результате она была лишена возможности принимать решения по непосредственно касающимся ее финансовым вопросам. Это решение серьезно повлияло на ее финансовое положение. Она не смогла выкупить договор, не понеся значительных финансовых потерь. Структура договора явно не отвечала ее высшим интересам, воле или предпочтениям. Автор также утверждала, что в соответствии с пунктом 3 статьи 12 Конвенции государства-участники обязаны оказывать инвалидам поддержку в реализации ими своей дееспособности. Государства-участники должны воздерживаться от лишения инвалидов дееспособности и, напротив, должны предоставлять им доступ к необходимой поддержке, с тем чтобы они могли принимать решения, имеющие юридическую силу. Поддержка в реализации дееспособности должна уважать права, волю и предпочтения людей с инвалидностью и никогда не должна сводиться к принятию решений за них (пункты 3.1 - 3.2 Соображений).
Правовые позиции Комитета: в соответствии со статьей 12 Конвенции государства-участники обязаны признать, что инвалиды обладают дееспособностью наравне с другими во всех аспектах жизни. Согласно пункту 4 статьи 12 Конвенции государства-участники обязаны обеспечить, чтобы все меры, связанные с реализацией дееспособности, предусматривали надлежащие и эффективные гарантии предотвращения злоупотреблений в соответствии с международным правом прав человека. Такие гарантии должны обеспечивать, чтобы меры, связанные с реализацией дееспособности, ориентировались на уважение прав, воли и предпочтений лица, были свободны от конфликта интересов и неуместного влияния, были соразмерны обстоятельствам этого лица и подстроены под них, применялись в течение как можно меньшего срока и регулярно проверялись компетентным, независимым и беспристрастным органом или судебной инстанцией. Комитет напоминает, что в соответствии с пунктом 5 статьи 12 Конвенции государства-участники также обязаны принимать все надлежащие и эффективные меры для обеспечения равного права инвалидов на управление собственными финансовыми делами (пункт 11.5 Соображений).
Согласно пункту 21 Замечания общего порядка N 1 Комитета по правам инвалидов в тех случаях, когда после приложения значительных усилий все же оказывается практически невозможным установить волю и предпочтения отдельного лица, то вместо установлений, касающихся "высших интересов", следует применять "наилучшее толкование воли и предпочтений". Это ориентировано на уважение прав, воли и предпочтений отдельного лица в соответствии с пунктом 4 статьи 12. В отношении взрослых людей принцип "высших интересов" не служит гарантией, которая сообразовывается со статьей 12, если говорить о взрослых. Парадигму "высших интересов" следует заменить парадигмой "воли и предпочтений" для обеспечения того, чтобы инвалиды пользовались правом на дееспособность наравне с другими (пункт 11.6 Соображений).
Комитет считает, что, хотя государства-участники имеют определенную свободу усмотрения для определения процедурных механизмов, позволяющих инвалидам реализовывать свою дееспособность, необходимо уважать процессуальные гарантии и права конкретных лиц (пункт 11.7 Соображений).
Оценка Комитетом фактических обстоятельств дела: вопрос, который Комитет должен был решить, заключался в том, является ли решение органа опеки, разрешающее опекуну автора заключить договор страхования жизни от ее имени, нарушением ее прав, предусмотренных в пунктах 3, 4 и 5 статьи 12 Конвенции. Комитет принял к сведению утверждения автора о том, что с ней не консультировались до заключения договора страхования жизни и что ее воля и предпочтения не были приняты во внимание (пункт 11.2 Соображений).
Комитет также отметил следующее - на момент заключения договора автору было всего 42 года, она имела хорошее здоровье, и в тот момент ее жизни ничто не угрожало. Комитет также указал, что состояние автора значительно улучшилось благодаря полученному лечению. Он учел заявление автора о том, что заключение договора страхования, единственной целью которого было обеспечить покрытие расходов на ее похороны, было, по ее мнению, безответственным финансовым решением, противоречившим ее интересам. Он подчеркнул: хотя по условиям договора автор имел право выкупить страховку, она не могла получить всю сумму, что являлось существенной потерей для автора, которая получала только ежемесячную пенсию в размере всего лишь 203 долл. США. В этой связи он обратил внимание - государство-участник не объяснило срочность или необходимость заключения договора страхования жизни от имени автора с учетом всех обстоятельств (пункт 11.4 Соображений).
Комитет отметил: государство-участник не смогло продемонстрировать, что оно предприняло сколь-либо серьезные усилия для определения воли и предпочтений автора или наилучшего толкования ее воли и предпочтений (пункт 11.6 Соображений).
Комитет также принял к сведению аргумент автора, утверждавшей, что процедура, которой следовали орган опеки и ее опекун, также игнорировала требования пункта 3 статьи 12 Конвенции. Согласно положениям этого пункта государство-участник обязано предоставить инвалидам доступ к поддержке, которая им может потребоваться при реализации своей дееспособности. В этой связи Комитет напомнил, что в своих заключительных замечаниях по первоначальному периодическому докладу государства-участника он рекомендовал государству-участнику эффективно использовать текущий процесс обзора его национального гражданского кодекса и связанных с ним законов и принять немедленные меры, направленные на то, чтобы частично отменить опеку и перейти от субститутивного принятия решений к поддерживаемой модели принятия решений, которая уважает автономию человека, его волю и предпочтения и полностью соответствует статье 12 Конвенции, в том числе в отношении права человека как физического лица давать и отзывать информированное согласие на медицинское лечение, иметь доступ к правосудию, голосовать, вступать в брак, работать и выбирать место жительства. В случае автора Комитет установил следующее - учитывая, что на момент заключения договора дееспособность автора была полностью ограничена, то ей не было предоставлено никакой возможности или поддержки или необходимых условий для осуществления своих прав в отношении финансовых вопросов (пункт 11.7 Соображений).
Выводы Комитета: решение органа опеки разрешить опекуну автора заключить договор страхования жизни от имени автора, не предприняв значительных усилий для определения ее воли или предпочтений, или "наилучшего толкования" ее воли и предпочтений, представляло собой нарушение ее прав, предусмотренных в пунктах 3, 4 и 5 статьи 12 Конвенции.
Источник публикации: https://espchhelp.ru/koon/blog-koon/4586-06-sentyabrya-2021-goda-vyigrano-delo-v-komitete-oon-po-pravam-invalidov .
The case of Magdolena Recasi v. Hungary. Views of the Committee on the Rights of Persons with Disabilities dated September 6, 2021. Communication No. 44/2017.
In 2017, the author of the communication was assisted in preparing a complaint. Subsequently, the complaint was communicated to Hungary.
As seen from the text of the Views, the author claimed that, in violation of her rights under articles 3 and 12 (paragraphs 4 and 5) of the Convention, the State party had failed to take measures that included appropriate and effective guarantees for her to exercise her legal capacity in financial matters. At the time of signing the life insurance contract, the author was 42 years old and healthy. The author's life insurance to cover funeral expenses in the event of her death was an unjustified financial decision made by her guardian and the guardianship authority without consulting the author. As a result, she was deprived of the opportunity to make decisions on financial issues directly related to her. This decision had a serious impact on her financial situation. She was unable to redeem the contract without incurring significant financial losses. The structure of the contract clearly did not meet her highest interests, will or preferences. The author also argued that, in accordance with article 12, paragraph 3, of the Convention, States parties are obliged to provide support to persons with disabilities in the exercise of their legal capacity. States parties should refrain from depriving persons with disabilities of their legal capacity and, on the contrary, should provide them with access to the necessary support so that they can make legally binding decisions. Support in the exercise of legal capacity should respect the rights, will and preferences of people with disabilities and should never be reduced to making decisions for them (paragraphs 3.1 - 3.2 of the Considerations).
The Committee's legal position: In accordance with article 12 of the Convention, States parties are obliged to recognize that persons with disabilities have legal capacity on an equal basis with others in all aspects of life. According to article 12, paragraph 4, of the Convention, States parties are obliged to ensure that all measures related to the exercise of legal capacity provide appropriate and effective guarantees for the prevention of abuse in accordance with international human rights law. Such guarantees should ensure that measures related to the exercise of legal capacity are guided by respect for the rights, will and preferences of a person, are free from conflicts of interest and undue influence, are proportionate to the circumstances of that person and adjusted to them, are applied for as short a period as possible and are regularly checked by a competent, independent and impartial body or judicial an instance. The Committee recalls that, in accordance with article 12, paragraph 5, of the Convention, States parties are also obliged to take all appropriate and effective measures to ensure the equal right of persons with disabilities to manage their own financial affairs (paragraph 11.5 of the Views).
According to paragraph 21 of general comment No. 1 of the Committee on the Rights of Persons with Disabilities, in cases where, after considerable effort, it still turns out to be practically impossible to establish the will and preferences of an individual, then instead of establishing "higher interests", "the best interpretation of will and preferences" should be applied. This is aimed at respecting the rights, will and preferences of an individual in accordance with paragraph 4 of article 12. In relation to adults, the principle of "higher interests" does not serve as a guarantee, which is consistent with article 12, if we talk about adults. The paradigm of "higher interests" should be replaced by the paradigm of "will and preferences" to ensure that persons with disabilities enjoy the right to legal capacity on an equal basis with others (paragraph 11.6 of the Considerations).
The Committee considers that, although States parties have some discretion in determining the procedural mechanisms that enable persons with disabilities to exercise their legal capacity, it is necessary to respect the procedural guarantees and rights of specific persons (paragraph 11.7 of the Views).
The Committee's assessment of the factual circumstances of the case: the issue that the Committee had to decide was whether the decision of the guardianship authority authorizing the author's guardian to conclude a life insurance contract on her behalf violated her rights provided for in paragraphs 3, 4 and 5 of article 12 of the Convention. The Committee took note of the author's claims that she had not been consulted prior to the conclusion of the life insurance contract and that her will and preferences had not been taken into account (paragraph 11.2 of the Views).
The Committee also noted the following - at the time of the conclusion of the contract, the author was only 42 years old, she was in good health, and at that time her life was not in danger. The Committee also indicated that the author's condition had improved significantly due to the treatment received. He took into account the author's statement that the conclusion of an insurance contract, the sole purpose of which was to cover the costs of her funeral, was, in her opinion, an irresponsible financial decision contrary to her interests. He stressed that although, under the terms of the contract, the author had the right to buy out the insurance, she could not receive the entire amount, which was a significant loss for the author, who received only a monthly pension of only $203. In this regard, he drew attention to the fact that the State party had not explained the urgency or necessity of concluding a life insurance contract on behalf of the author, taking into account all the circumstances (paragraph 11.4 of the Considerations).
The Committee noted that the State party has failed to demonstrate that it has made any serious efforts to determine the author's will and preferences or the best interpretation of her will and preferences (paragraph 11.6 of the Views).
The Committee also took note of the author's argument that the procedure followed by the guardianship authority and her guardian also ignored the requirements of article 12, paragraph 3, of the Convention. According to the provisions of this paragraph, the State party is obliged to provide persons with disabilities with access to the support they may need in the exercise of their legal capacity. In this regard, the Committee recalled that in its concluding observations on the State party's initial periodic report, it recommended that the State party make effective use of the ongoing review process of its national civil code and related laws and take immediate measures aimed at partially abolishing guardianship and moving from substitutive decision-making to a supported decision-making model a decision that respects human autonomy, will and preferences and is fully consistent with article 12 of the Convention, This includes the right of a person as an individual to give and withdraw informed consent for medical treatment, to have access to justice, to vote, to marry, to work and to choose a place of residence. In the author's case, the Committee found that, given that the author's legal capacity was completely limited at the time of the conclusion of the contract, she was not provided with any opportunity or support or necessary conditions to exercise her rights in relation to financial matters (paragraph 11.7 of the Views).
The Committee's conclusions: The decision of the guardianship authority to allow the author's guardian to conclude a life insurance contract on behalf of the author, without making significant efforts to determine her will or preferences, or the "best interpretation" of her will and preferences, constituted a violation of her rights provided for in paragraphs 3, 4 and 5 of article 12 of the Convention.
Source of the publication: https://espchhelp.ru/koon/blog-koon/4587-on-september-06-2021-the-case-was-won-in-the-un-committee-on-the-rights-of-persons-with-disabilities .
Magdolena Recasi诉匈牙利案。 2021年9月6日残疾人权利委员会的意见。 第44/2017号来文。
2017年，来文提交人得到了协助准备投诉。 随后，将申诉转达匈牙利。
从《意见》的案文可以看出，提交人声称，缔约国违反了她根据《公约》第3条和第12条(第4和第5款)所享有的权利，没有采取包括适当和有效保障她在财务事项上行使法律行为能力的措施。 在签订人寿保险合同时，作者42岁，身体健康。 提交人在其死亡时为其支付丧葬费的人寿保险是她的监护人和监护当局在未与提交人协商的情况下作出的无理财务决定。 结果，她被剥夺了就与她直接相关的财务问题做出决定的机会。 这一决定对她的财务状况产生了严重影响。 她无法在不造成重大经济损失的情况下赎回合同。 合同的结构显然不符合她的最高利益，意愿或偏好。 提交人还辩称，根据《公约》第12条第3款，缔约国有义务向残疾人行使法律行为能力提供支助。 缔约国应避免剥夺残疾人的法律行为能力，相反，应向他们提供获得必要支助的机会，使他们能够作出具有法律约束力的决定。 对行使法律行为能力的支持应尊重残疾人的权利、意愿和偏好，绝不应仅限于为他们作出决定（《考虑》第3.1至3.2段）。
委员会的法律立场：根据《公约》第12条，缔约国有义务承认残疾人在生活的所有方面与他人平等的基础上具有法律行为能力。 根据《公约》第12条第4款缔约国有义务确保所有与行使法律行为能力有关的措施都为根据国际人权法防止滥用行为提供适当和有效的保障。 这种保障应确保与行使法律行为能力有关的措施以尊重一个人的权利、意愿和偏好为指导，不存在利益冲突和不当影响，与该人的情况相称并加以调整，适用的期限尽可能短，并由主管、独立和公正的机构或司法机构定期检查。 委员会回顾，根据《公约》第12条第5款，缔约国也有义务采取一切适当和有效的措施，确保残疾人有平等的权利管理自己的财政事务(《意见》第11.5段)。
根据残疾人权利委员会第1号一般性意见第21段，如果经过相当大的努力，实际上仍然无法确定个人的意愿和偏好，则应采用"对意愿和偏好的最佳解释"，而不是确定"更高的利益"。 这是为了根据第12条第4款尊重个人的权利、意愿和偏好。 就成年人而言，如果我们谈论成年人，"更高利益"的原则并不能作为保证，这与第12条是一致的。 "更高利益"的范式应被"意愿和偏好"的范式所取代，以确保残疾人在与其他人平等的基础上享有法律行为能力的权利（考虑因素第11.6段）。
委员会认为，虽然缔约国在确定使残疾人能够行使其法律行为能力的程序机制方面有一定的酌处权，但必须尊重具体人的程序保障和权利(《意见》第11.7段)。
委员会对案件事实情况的评估：委员会必须决定的问题是，监护当局授权提交人的监护人代表她订立人寿保险合同的决定是否侵犯了《公约》第12条第3、4和5款规定的权利。 委员会注意到提交人声称，在订立人寿保险合同之前没有与她协商，也没有考虑到她的意愿和偏好(《意见》第11.2段)。
委员会还注意到以下情况--在订立合同时提交人只有42岁她身体健康当时没有生命危险。 委员会还指出，由于接受了治疗，提交人的病情有了显着改善。 他考虑到提交人的说法，即签订保险合同的唯一目的是支付她的葬礼费用，在她看来，这是一项违背她利益的不负责任的财务决定。 他强调说，虽然根据合同条款，提交人有权买断保险，但她无法获得全部金额，这对提交人来说是一个重大损失，因为提交人每月只领取203美元的养恤金。 在这方面，他提请注意，缔约国没有解释代表提交人签订人寿保险合同的紧迫性或必要性，同时考虑到所有情况(考虑因素第11.4段)。
委员会注意到，缔约国未能证明它已作出任何认真努力，以确定提交人的意愿和偏好，或对其意愿和偏好的最佳解释(《意见》第11.6段)。
委员会还注意到提交人的论点，即监护当局及其监护人遵循的程序也无视《公约》第十二条第3款的要求。 根据本款的规定，缔约国有义务向残疾人提供他们在行使法律行为能力时可能需要的支助。 在这方面，委员会回顾，在其关于缔约国初次定期报告的结论性意见中，委员会建议缔约国有效利用目前对其国家民法和有关法律的审查进程，立即采取措施，部分废除监护权，从替代性决策转向支持性决策模式，一项尊重人的自主、意愿和偏好并完全符合《公约》第12条的决定, 这包括作为个人给予和撤回知情同意的医疗、诉诸司法、投票、结婚、工作和选择居住地的权利。 在提交人的案件中，委员会认为，鉴于在订立合同时提交人的法律行为能力完全有限，她没有得到任何机会、支持或必要条件来行使她在财务问题上的权利(《意见》第11.7段)。
委员会的结论：监护当局决定允许提交人的监护人代表提交人订立人寿保险合同，而不作出重大努力来确定她的意愿或偏好，或对她的意愿和偏好作出"最佳解释"，构成了对《公约》第12条第3、4和5款规定的权利的侵犯。
出版物的来源: https://espchhelp.ru/koon/blog-koon/4588-2021-09-06 .
A Magdolena Recasi kontra Magyarország ügy. A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottság nézetei 6.szeptember 2021-én. 44/2017. Sz. Közlemény.
2017-ben a közlemény szerzőjét segítették a panasz elkészítésében. Ezt követően a panaszt továbbították Magyarországnak.
Amint az a nézetek szövegéből kitűnik, a szerző azt állította, hogy az Egyezmény 3.és 12. cikke (4. és 5. bekezdés) szerinti jogainak megsértésével a részes állam elmulasztott olyan intézkedéseket hozni, amelyek megfelelő és hatékony garanciákat tartalmaztak számára a pénzügyi ügyekben való jogképességének gyakorlására. Az életbiztosítási szerződés aláírásakor a szerző 42 éves volt és egészséges. A szerző halála esetén a temetési költségeket fedező életbiztosítása indokolatlan pénzügyi döntés volt, amelyet gyámja és a gyámhatóság a szerzővel való konzultáció nélkül hozott. Ennek eredményeként megfosztották attól a lehetőségtől, hogy döntéseket hozzon a vele közvetlenül összefüggő pénzügyi kérdésekben. Ez a döntés komoly hatással volt pénzügyi helyzetére. Nem tudta visszaváltani a szerződést anélkül, hogy jelentős pénzügyi veszteségeket szenvedett volna. A szerződés felépítése egyértelműen nem felelt meg legmagasabb érdekeinek, akaratának vagy preferenciáinak. A szerző azt is állította, hogy az Egyezmény 12.cikkének (3) bekezdésével összhangban a részes államok kötelesek támogatást nyújtani a fogyatékossággal élő személyeknek jogképességük gyakorlása során. A részes államoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a fogyatékossággal élő személyeket jogképességüktől megfosszák, és ellenkezőleg, biztosítaniuk kell számukra a szükséges támogatást ahhoz, hogy jogilag kötelező erejű döntéseket hozhassanak. A cselekvőképesség gyakorlásához nyújtott támogatásnak tiszteletben kell tartania a fogyatékossággal élő személyek jogait, akaratát és preferenciáit, és soha nem korlátozódhat arra, hogy helyettük hozzon döntéseket (a megfontolások 3.1 - 3.2.pontja).
A Bizottság jogi álláspontja: az Egyezmény 12. cikkével összhangban a részes államok kötelesek elismerni, hogy a fogyatékossággal élő személyek az élet minden területén másokkal egyenlő jogképességgel rendelkeznek. Az Egyezmény 12.cikkének (4) bekezdése szerint a részes államok kötelesek biztosítani, hogy a jogképesség gyakorlásával kapcsolatos valamennyi intézkedés megfelelő és hatékony garanciákat nyújtson a visszaélések megelőzésére a Nemzetközi Emberi Jogi joggal összhangban. Ezeknek a garanciáknak biztosítaniuk kell, hogy a cselekvőképesség gyakorlásához kapcsolódó intézkedéseket valamely személy jogainak, akaratának és preferenciáinak tiszteletben tartása vezérelje, összeférhetetlenségtől és indokolatlan befolyástól mentesek legyenek, az adott személy körülményeivel arányosak és azokhoz igazodjanak, a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák, és egy illetékes, független és pártatlan testület vagy bíróság rendszeresen ellenőrizze azokat. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az Egyezmény 12.cikkének (5) bekezdésével összhangban a részes államok kötelesek minden megfelelő és hatékony intézkedést megtenni annak érdekében, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogát saját pénzügyeik kezelésére (a nézetek 11.5. bekezdése).
A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottság 1. általános megjegyzésének 21. bekezdése szerint azokban az esetekben, amikor jelentős erőfeszítések után továbbra is gyakorlatilag lehetetlen megállapítani az egyén akaratát és preferenciáit, akkor a "magasabb érdekek" megállapítása helyett "az akarat és preferenciák legjobb értelmezését" kell alkalmazni. Ennek célja az egyén jogainak, akaratának és preferenciáinak tiszteletben tartása a 4.cikk 12. bekezdésével összhangban. A felnőttekkel kapcsolatban a "magasabb érdekek" elve nem szolgál garanciaként, ami összhangban van a 12.cikkel, ha felnőttekről beszélünk. A "magasabb érdekek" paradigmáját az "akarat és preferenciák" paradigmájával kell felváltani annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon élvezhessék a cselekvőképességhez való jogot (a megfontolások 11.6.pontja).
Az EGSZB úgy véli, hogy bár a részes államok rendelkeznek bizonyos mérlegelési jogkörrel azon eljárási mechanizmusok meghatározásában, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő személyek számára jogképességük gyakorlását, tiszteletben kell tartani bizonyos személyek eljárási garanciáit és jogait (az álláspontok 11.7.bekezdése).
A Bizottság értékelése az ügy ténybeli körülményeiről: a Bizottságnak azt kellett eldöntenie, hogy a gyámhatóság azon döntése, amely felhatalmazza a szerző gyámját arra, hogy életbiztosítási szerződést kössön a nevében, megsértette-e az Egyezmény 3., 4. és 5. bekezdésében előírt jogait 12. cikk. Az EGSZB tudomásul vette a szerző azon állításait, hogy az életbiztosítási szerződés megkötése előtt nem konzultáltak vele, és hogy nem vették figyelembe akaratát és preferenciáit (az álláspontok 11.2.pontja).
A Bizottság a következőket is megjegyezte: a szerződés megkötésekor a szerző csak 42 éves volt, jó egészségi állapotban volt, és abban az időben az élete nem volt veszélyben. A Bizottság azt is jelezte, hogy a szerző állapota jelentősen javult a kapott kezelés miatt. Figyelembe vette a szerző kijelentését, miszerint a biztosítási szerződés megkötése, amelynek egyetlen célja A temetés költségeinek fedezése volt, véleménye szerint az érdekeivel ellentétes felelőtlen pénzügyi döntés volt. Hangsúlyozta, hogy bár a szerződés feltételei szerint a szerzőnek joga volt megvásárolni a biztosítást, nem kaphatta meg a teljes összeget, ami jelentős veszteséget jelentett a szerző számára, aki csak havi 203 dolláros nyugdíjat kapott. E tekintetben felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a részes állam nem magyarázta meg az életbiztosítási szerződés megkötésének sürgősségét vagy szükségességét a szerző nevében, figyelembe véve az összes körülményt (a megfontolások 11.4.
A Bizottság megállapította, hogy a részes állam nem bizonyította, hogy komoly erőfeszítéseket tett volna a szerző akaratának és preferenciáinak meghatározására vagy akaratának és preferenciáinak legjobb értelmezésére (a nézetek 11.6.bekezdése).
A Bizottság tudomásul vette a szerző érvelését is, miszerint a gyámhatóság és gyámja által követett eljárás szintén figyelmen kívül hagyta az Egyezmény 12.cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeket. E bekezdés rendelkezései szerint a részes állam köteles a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférést biztosítani ahhoz a támogatáshoz, amelyre jogképességük gyakorlásához szükségük lehet. Ebben a tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a részes állam eredeti időszakos jelentésével kapcsolatos záró észrevételeiben azt javasolta, hogy a részes állam hatékonyan használja ki nemzeti polgári törvénykönyvének és a kapcsolódó törvényeknek a folyamatban lévő felülvizsgálati folyamatát, és tegyen azonnali intézkedéseket a gyámság részleges eltörlésére, valamint a helyettesítő döntéshozatalról a támogatott döntéshozatali modellre való áttérésre, amely olyan döntés, amely tiszteletben tartja az emberi autonómiát, akaratot és preferenciákat, és teljes mértékben összhangban van az Egyezmény 12. cikkével, Ez magában foglalja az egyénnek mint magánszemélynek azt a jogát, hogy a tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja és visszavonja az orvosi kezeléshez, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez, a szavazáshoz, a házassághoz, a munkához és a lakóhely megválasztásához. A szerző esetében a Bizottság megállapította, hogy mivel a szerző jogképessége a szerződés megkötésekor teljes mértékben korlátozott volt, nem biztosított számára semmilyen lehetőséget, támogatást vagy szükséges feltételeket ahhoz, hogy pénzügyi ügyekben gyakorolja jogait (a nézetek 11.7.pontja).
A Bizottság következtetései: a gyámhatóság döntése, amely lehetővé teszi a szerző gyámja számára, hogy életbiztosítási szerződést kössön a szerző nevében, anélkül, hogy jelentős erőfeszítéseket tenne akaratának vagy preferenciáinak meghatározására, vagy akaratának és preferenciáinak "legjobb értelmezésére", megsértette az Egyezmény 3., 4. és 5. bekezdésében előírt jogait 12. cikk.
A kiadvány forrása: https://espchhelp.ru/koon/blog-koon/4589-szeptember-06-n-2021-ben-az-gyet-az-ensz-fogyat-koss-ggal-l-szem-lyek-jogaival-foglalkoz-bizotts-g-ban-nyert-k-meg .
