Дополнения от 22.08.2024 к практике в Комитетах ООН
Дело "Магдолена Рекаси против Венгрии". Соображения Комитета по правам инвалидов от 6 сентября 2021 года. Сообщение N 44/2017.
В 2017 году автору сообщения была оказана помощь в подготовке жалоб. Впоследствии жалобы была коммуницирована Венгрии.
Решение органа опеки разрешить опекуну автора сообщения заключить договор страхования жизни от имени автора, не предприняв значительных усилий для определения ее воли или предпочтений, или "наилучшего толкования" ее воли и предпочтений, по мнению Комитета по правам инвалидов, представляло собой нарушение ее прав, предусмотренных в статье 12 Конвенции о правах инвалидов.
Как усматривалось из текста Соображений, автор утверждала, что в нарушение ее прав, предусмотренных в статьях 3 и 12 (пункты 4 и 5) Конвенции о правах инвалидов, государство-участник не приняло мер, включавших надлежащие и эффективные гарантии реализации ею своей дееспособности в финансовых вопросах. На момент заключения договора страхования жизни автору было 42 года и она была здорова. Страхование жизни автора с целью покрытия расходов на похороны в случае ее кончины было неоправданным финансовым решением, принятым ее опекуном и органом опеки без консультации с автором. В результате она была лишена возможности принимать решения по непосредственно касающимся ее финансовым вопросам. Это решение серьезно повлияло на ее финансовое положение. Она не смогла выкупить договор, не понеся значительных финансовых потерь. Структура договора явно не отвечала ее высшим интересам, воле или предпочтениям. Автор также утверждала, что в соответствии с пунктом 3 статьи 12 Конвенции государства-участники обязаны оказывать инвалидам поддержку в реализации ими своей дееспособности. Государства-участники должны воздерживаться от лишения инвалидов дееспособности и, напротив, должны предоставлять им доступ к необходимой поддержке с тем, чтобы они могли принимать решения, имеющие юридическую силу. Поддержка в реализации дееспособности должна уважать права, волю и предпочтения людей с инвалидностью и никогда не должна сводиться к принятию решений за них (пункты 3.1 - 3.2 Соображений).
Оценка Комитетом фактических обстоятельств дела: вопрос, который Комитет должен был решить, заключался в том, является ли решение органа опеки, разрешающее опекуну автора заключить договор страхования жизни от ее имени, нарушением ее прав, предусмотренных в статье 12 Конвенции. Комитет принял к сведению утверждения автора о том, что с ней не консультировались до заключения договора страхования жизни и что ее воля и предпочтения не были приняты во внимание (пункт 11.2 Соображений).
Комитет отметил следующее: на момент заключения договора автору было всего 42 года, она имела хорошее здоровье, и в тот момент ее жизни ничто не угрожало. Комитет также указал, что состояние автора значительно улучшилось благодаря полученному лечению. Он учел заявление автора о том, что заключение договора страхования, единственной целью которого было обеспечить покрытие расходов на ее похороны, было, по ее мнению, безответственным финансовым решением, противоречившим ее интересам. Комитет подчеркнул: хотя по условиям договора автор имела право выкупить страховку, она не могла получить всю сумму, что являлось существенной потерей для автора, которая получала только ежемесячную пенсию в размере всего лишь 203 долл. США. В этой связи он обратил внимание: государство-участник не объяснило срочность или необходимость заключения договора страхования жизни от имени автора с учетом всех обстоятельств (пункт 11.4 Соображений).
Комитет отметил: государство-участник не смогло продемонстрировать, что оно предприняло сколь-либо серьезные усилия для определения воли и предпочтений автора сообщения или наилучшего толкования ее воли и предпочтений (пункт 11.6 Соображений).
Комитет принял к сведению аргумент автора, утверждавшей, что процедура, которой следовали орган опеки и ее опекун, также игнорировала требования пункта 3 статьи 12 Конвенции. Согласно положениям этого пункта государство-участник обязано предоставить инвалидам доступ к поддержке, которая им может потребоваться при реализации своей дееспособности. В этой связи Комитет напомнил, что в своих заключительных замечаниях по первоначальному периодическому докладу государства-участника он рекомендовал государству-участнику эффективно использовать данный процесс обзора его национального гражданского кодекса и связанных с ним законов и принять немедленные меры, направленные на то, чтобы частично отменить опеку и перейти от субститутивного принятия решений к поддерживаемой модели принятия решений, которая уважает автономию человека, его волю и предпочтения и полностью соответствует статье 12 Конвенции, в том числе в отношении права человека как физического лица давать и отзывать информированное согласие на медицинское лечение, иметь доступ к правосудию, голосовать, вступать в брак, работать и выбирать место жительства. В случае автора Комитет установил следующее - учитывая, что на момент заключения договора дееспособность автора была полностью ограничена, то ей не было предоставлено никакой возможности или поддержки или необходимых условий для осуществления своих прав в отношении финансовых вопросов (пункт 11.7 Соображений).
Выводы Комитета: решение органа опеки разрешить опекуну автора заключить договор страхования жизни от имени автора, не предприняв значительных усилий для определения ее воли или предпочтений, "наилучшего толкования" ее воли и предпочтений, представляло собой нарушение ее прав, предусмотренных в статье 12 Конвенции.
Источни к публикации: https://espchhelp.ru/koon/blog-koon/4983-6-sentyabrya-2021-goda-vyigrano-delo-v-komitete-oon-po-pravam-invalidov .
The case of Magdolena Recasi v. Hungary. Views of the Committee on the Rights of Persons with Disabilities dated September 6, 2021. Communication No. 44/2017.
In 2017, the author of the communication was assisted in the preparation of complaints. Subsequently, the complaint was communicated to Hungary.
The decision of the guardianship authority to allow the author's guardian to conclude a life insurance contract on behalf of the author without making significant efforts to determine her will or preferences, or the "best interpretation" of her will and preferences, in the opinion of the Committee on the Rights of Persons with Disabilities, constituted a violation of her rights under article 12 of the Convention on the Rights of Persons with Disabilities.
As seen from the text of the Views, the author claimed that, in violation of her rights under articles 3 and 12 (paragraphs 4 and 5) of the Convention on the Rights of Persons with Disabilities, the State party had failed to take measures that included appropriate and effective guarantees for her to exercise her legal capacity in financial matters. At the time of signing the life insurance contract, the author was 42 years old and healthy. The author's life insurance to cover funeral expenses in the event of her death was an unjustified financial decision made by her guardian and the guardianship authority without consulting the author. As a result, she was deprived of the opportunity to make decisions on financial issues directly related to her. This decision had a serious impact on her financial situation. She was unable to redeem the contract without incurring significant financial losses. The structure of the contract clearly did not meet her highest interests, will or preferences. The author also argued that, in accordance with article 12, paragraph 3, of the Convention, States parties are obliged to provide support to persons with disabilities in the exercise of their legal capacity. States parties should refrain from depriving persons with disabilities of their legal capacity and, on the contrary, should provide them with access to the necessary support so that they can make legally binding decisions. Support in the exercise of legal capacity should respect the rights, will and preferences of people with disabilities and should never be reduced to making decisions for them (paragraphs 3.1 - 3.2 of the Considerations).
The Committee's assessment of the factual circumstances of the case: the issue that the Committee had to decide was whether the decision of the guardianship authority authorizing the author's guardian to conclude a life insurance contract on her behalf violated her rights under article 12 of the Convention. The Committee took note of the author's claims that she had not been consulted prior to the conclusion of the life insurance contract and that her will and preferences had not been taken into account (paragraph 11.2 of the Views).
The Committee noted the following: at the time of the conclusion of the contract, the author was only 42 years old, she was in good health, and at that time her life was not in danger. The Committee also indicated that the author's condition had improved significantly due to the treatment received. He took into account the author's statement that the conclusion of an insurance contract, the sole purpose of which was to cover the costs of her funeral, was, in her opinion, an irresponsible financial decision contrary to her interests. The Committee stressed that although, under the terms of the contract, the author had the right to buy out the insurance, she could not receive the entire amount, which was a significant loss for the author, who received only a monthly pension of only $203. In this regard, he drew attention to the fact that the State party had not explained the urgency or necessity of concluding a life insurance contract on behalf of the author, taking into account all the circumstances (paragraph 11.4 of the Views).
The Committee noted that the State party has failed to demonstrate that it has made any serious efforts to determine the will and preferences of the author of the communication or the best interpretation of her will and preferences (paragraph 11.6 of the Views).
The Committee took note of the author's argument that the procedure followed by the guardianship authority and her guardian also ignored the requirements of article 12, paragraph 3, of the Convention. According to the provisions of this paragraph, the State party is obliged to provide persons with disabilities with access to the support they may need in the exercise of their legal capacity. In this regard, the Committee recalled that in its concluding observations on the State party's initial periodic report, it recommended that the State party make effective use of this process of reviewing its national civil code and related laws and take immediate measures to partially abolish guardianship and move from substitutive decision-making to a supported decision-making model a decision that respects human autonomy, will and preferences and is fully consistent with article 12 of the Convention, This includes the right of a person as an individual to give and withdraw informed consent for medical treatment, to have access to justice, to vote, to marry, to work and to choose a place of residence. In the author's case, the Committee found that, given that the author's legal capacity was completely limited at the time of the conclusion of the contract, she was not provided with any opportunity or support or necessary conditions to exercise her rights in relation to financial matters (paragraph 11.7 of the Views).
The Committee's conclusions: The decision of the guardianship authority to allow the author's guardian to conclude a life insurance contract on behalf of the author, without making significant efforts to determine her will or preferences, the "best interpretation" of her will and preferences, constituted a violation of her rights under article 12 of the Convention.
Sources for publication: https://espchhelp.ru/koon/blog-koon/4984-on-september-6-2021-the-case-was-won-in-the-un-committee-on-the-rights-of-persons-with-disabilities .
Magdolena Recasi诉匈牙利案。 2021年9月6日残疾人权利委员会的意见。 第44/2017号来文。
2017年，来文提交人得到了投诉准备工作的协助。 随后，将申诉转达匈牙利。
残疾人权利委员会认为，监护当局决定允许提交人的监护人代表提交人订立人寿保险合同，而不作出重大努力来确定她的意愿或偏好，或对她的意愿和偏好作出"最佳解释"，构成了对她根据《残疾人权利公约》第12条所享有的权利的侵犯。
从《意见》的案文可以看出，提交人声称，缔约国侵犯了她根据《残疾人权利公约》第3条和第12条(第4和第5款)所享有的权利，没有采取包括适当和有效保障她在财务事项上行使法律行为能力的措施。 在签订人寿保险合同时，作者42岁，身体健康。 提交人在她死亡时为支付丧葬费而提供的人寿保险是她的监护人和监护当局在没有咨询提交人的情况下作出的无理财务决定。 结果，她被剥夺了就与她直接相关的财务问题做出决定的机会。 这一决定对她的财务状况产生了严重影响。 她无法在不造成重大经济损失的情况下赎回合同。 合同的结构显然不符合她的最高利益，意愿或偏好。 提交人还辩称，根据《公约》第12条第3款，缔约国有义务向残疾人行使法律行为能力提供支助。 缔约国不应剥夺残疾人的法律行为能力，相反，应向他们提供获得必要支助的机会，使他们能够作出具有法律约束力的决定。 对行使法律行为能力的支持应尊重残疾人的权利、意愿和偏好，绝不应仅限于为他们作出决定（《考虑》第3.1至3.2段）。
委员会对案件事实情况的评估：委员会必须决定的问题是，监护当局授权提交人的监护人代表她订立人寿保险合同的决定是否侵犯了她根据《公约》第12条所享有的权利。 委员会注意到提交人声称，在订立人寿保险合同之前没有与她协商，也没有考虑到她的意愿和偏好(《意见》第11.2段)。
委员会注意到以下情况：在订立合同时，提交人只有42岁，身体健康，当时没有生命危险。 委员会还指出，由于接受了治疗，提交人的病情有了显着改善。 他考虑到提交人的说法，即签订保险合同的唯一目的是支付她的葬礼费用，在她看来，这是一项违背她利益的不负责任的财务决定。 委员会强调，尽管根据合同条款，提交人有权买断保险，但她无法获得全部金额，这对提交人来说是一个重大损失，因为提交人每月只能领取203美元的养恤金。 在这方面，他提请注意，缔约国没有解释代表提交人签订人寿保险合同的紧迫性或必要性，同时考虑到所有情况(《意见》第11.4段)。
委员会注意到，缔约国未能证明它已作出任何认真努力，以确定来文提交人的意愿和偏好或对其意愿和偏好的最佳解释(《意见》第11.6段)。
委员会注意到提交人的论点，即监护当局及其监护人遵循的程序也无视《公约》第十二条第3款的要求。 根据本款的规定，缔约国有义务向残疾人提供他们在行使法律行为能力时可能需要的支助。 在这方面，委员会回顾，在其关于缔约国初次定期报告的结论性意见中，委员会建议缔约国有效利用这一进程，审查其国家民法和有关法律，并立即采取措施，部分废除监护权，从替代性决策转变为支持性决策模式，一项尊重人的自主、意愿和偏好并完全符合《公约》第12条的决定, 这包括作为个人给予和撤回知情同意的医疗、诉诸司法、投票、结婚、工作和选择居住地的权利。 在提交人的案件中，委员会认为，鉴于在订立合同时提交人的法律行为能力完全有限，她没有得到任何机会、支持或必要条件来行使与财务事项有关的权利(《意见》第11.7段)。
委员会的结论：监护当局决定允许提交人的监护人在不作出重大努力确定她的意愿或偏好的情况下代表提交人订立人寿保险合同，这是对她的意愿和偏好的"最佳解释"，构成了对她根据《公约》第12条所享有的权利的侵犯。
出版资料来源: https://espchhelp.ru/koon/blog-koon/4985-2021-9-6 .
A Magdolena Recasi kontra Magyarország ügy. A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottság nézetei 6.szeptember 2021-én. 44/2017. Sz. Közlemény.
2017-ben a közlemény szerzőjét segítették a panaszok előkészítésében. Ezt követően a panaszt továbbították Magyarországnak.
A gyámhatóság döntése, amely lehetővé teszi a szerző gyámjának, hogy életbiztosítási szerződést kössön a szerző nevében anélkül, hogy jelentős erőfeszítéseket tenne akaratának vagy preferenciáinak meghatározására, vagy akaratának és preferenciáinak "legjobb értelmezése", a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény 12.cikke szerinti jogainak megsértését jelentette.
Amint az a nézetek szövegéből kitűnik, a szerző azt állította, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény 3.és 12. cikke (4. és 5. bekezdés) szerinti jogainak megsértésével a részes állam elmulasztott olyan intézkedéseket hozni, amelyek megfelelő és hatékony garanciákat tartalmaztak számára pénzügyi ügyekben való jogképességének gyakorlására. Az életbiztosítási szerződés aláírásakor a szerző 42 éves volt és egészséges. A szerző halála esetén a temetési költségeket fedező életbiztosítása indokolatlan pénzügyi döntés volt, amelyet gyámja és a gyámhatóság a szerzővel való konzultáció nélkül hozott. Ennek eredményeként megfosztották attól a lehetőségtől, hogy döntéseket hozzon a vele közvetlenül összefüggő pénzügyi kérdésekben. Ez a döntés komoly hatással volt pénzügyi helyzetére. Nem tudta visszaváltani a szerződést anélkül, hogy jelentős pénzügyi veszteségeket szenvedett volna. A szerződés felépítése egyértelműen nem felelt meg legmagasabb érdekeinek, akaratának vagy preferenciáinak. A szerző azt is állította, hogy az Egyezmény 12.cikkének (3) bekezdésével összhangban a részes államok kötelesek támogatást nyújtani a fogyatékossággal élő személyeknek jogképességük gyakorlása során. A részes államoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a fogyatékossággal élő személyeket jogképességüktől megfosszák, és ellenkezőleg, biztosítaniuk kell számukra a szükséges támogatást ahhoz, hogy jogilag kötelező erejű döntéseket hozhassanak. A cselekvőképesség gyakorlásához nyújtott támogatásnak tiszteletben kell tartania a fogyatékossággal élő személyek jogait, akaratát és preferenciáit, és soha nem korlátozódhat arra, hogy helyettük hozzon döntéseket (a megfontolások 3.1 - 3.2.pontja).
A Bizottság értékelése az ügy ténybeli körülményeiről: a Bizottságnak el kellett döntenie, hogy a gyámhatóság azon döntése, amely felhatalmazza a szerző gyámját életbiztosítási szerződés megkötésére a nevében, sérti-e az Egyezmény 12.cikke szerinti jogait. Az EGSZB tudomásul vette a szerző azon állításait, hogy az életbiztosítási szerződés megkötése előtt nem konzultáltak vele, és hogy nem vették figyelembe akaratát és preferenciáit (az álláspontok 11.2.pontja).
A Bizottság a következőket jegyezte meg: a szerződés megkötésekor a szerző csak 42 éves volt, jó egészségi állapotban volt, és abban az időben az élete nem volt veszélyben. A Bizottság azt is jelezte, hogy a szerző állapota jelentősen javult a kapott kezelés miatt. Figyelembe vette a szerző kijelentését, miszerint a biztosítási szerződés megkötése, amelynek egyetlen célja A temetés költségeinek fedezése volt, véleménye szerint az érdekeivel ellentétes felelőtlen pénzügyi döntés volt. A Bizottság hangsúlyozta, hogy bár a szerződés feltételei szerint a szerzőnek joga volt megvásárolni a biztosítást, nem kaphatta meg a teljes összeget, ami jelentős veszteséget jelentett a szerző számára, aki csak havi 203 dolláros nyugdíjat kapott. E tekintetben felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a részes állam nem magyarázta meg az életbiztosítási szerződés megkötésének sürgősségét vagy szükségességét a szerző nevében, figyelembe véve az összes körülményt (a nézetek 11.4.
A Bizottság megállapította, hogy a részes állam nem bizonyította, hogy komoly erőfeszítéseket tett volna a közlemény szerzőjének akaratának és preferenciáinak meghatározására vagy akaratának és preferenciáinak legjobb értelmezésére (a nézetek 11.6.bekezdése).
A Bizottság tudomásul vette a szerző érvelését, miszerint a gyámhatóság és gyámja által követett eljárás szintén figyelmen kívül hagyta az Egyezmény 12.cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeket. E bekezdés rendelkezései szerint a részes állam köteles a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférést biztosítani ahhoz a támogatáshoz, amelyre jogképességük gyakorlásához szükségük lehet. Ebben a tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a részes állam eredeti időszakos jelentésével kapcsolatos záró észrevételeiben azt javasolta, hogy a részes állam hatékonyan használja fel a nemzeti polgári törvénykönyv és a kapcsolódó törvények felülvizsgálatának ezen folyamatát, és tegyen azonnali intézkedéseket a gyámság részleges eltörlésére, valamint a helyettesítő döntéshozatalról a támogatott döntéshozatali modellre való áttérésre, amely olyan döntés, amely tiszteletben tartja az emberi autonómiát, akaratot és preferenciákat, és teljes mértékben összhangban van az Egyezmény 12. cikkével, Ez magában foglalja az egyénnek mint magánszemélynek azt a jogát, hogy a tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja és visszavonja az orvosi kezeléshez, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez, a szavazáshoz, a házassághoz, a munkához és a lakóhely megválasztásához. A szerző esetében a Bizottság megállapította, hogy mivel a szerző jogképessége a szerződés megkötésekor teljes mértékben korlátozott volt, nem biztosított számára semmilyen lehetőséget, támogatást vagy szükséges feltételeket ahhoz, hogy pénzügyi ügyekben gyakorolja jogait (a nézetek 11.7.pontja).
A Bizottság következtetései: a gyámhatóság döntése, amely lehetővé teszi a szerző gyámjának, hogy életbiztosítási szerződést kössön a szerző nevében, anélkül, hogy jelentős erőfeszítéseket tenne akaratának vagy preferenciáinak meghatározására, akaratának és preferenciáinak "legjobb értelmezése", az Egyezmény 12.cikke szerinti jogainak megsértését jelentette.
Közzétételi források: https://espchhelp.ru/koon/blog-koon/4986-szeptember-6-n-2021-ben-az-gyet-az-ensz-fogyat-koss-ggal-l-szem-lyek-jogaival-foglalkoz-bizotts-g-ban-nyert-k-meg .
